Démon ül egy kertben

A festmény tárgya Mikhail Lermontov azonos című romantikus elbeszélő költeményének hőse. Ez az 1830-as évek végén írt mű egy byroni démon történetét meséli el, akinek sorsa, hogy beleszeret egy grúz hercegnőbe, aki a csókja miatt meghal. Őt megmentik az angyalok, míg a démon arra kárhoztatott, hogy egyedül töltse az örökkévalóságot. Ez a túlfűtött történet tökéletesen illeszkedik a romantikus vérmérséklethez, de a realisztikus költők és festők számára tabu lett volna. Vrubel így jellemezte a démont "Egy szellem, mely egyesíti magában a férfi és a női megjelenést, olyan lélek, mely nem annyira gonosz, mint inkább szenvedő és sebzett, erős és nemes lény." Figyeljük meg a démon szemében a túlvilági kifejezést (ellentétben például Perov Turgenyevet ábrázoló portréjának kifejezésével), mely egy olyan világ létezését szimbolizálja, mely túlmutat a hétköznapokon. Figyeljük meg a hátteret is, mely tele van olyan szimbolikus képekkel, mint a naplemente, a tűz (ami a világ végét jelenti), valamint az agresszíven nem valósághű virágok.