Pók

A következő öt hétben minden szombaton 19. század végi és 20. század eleji grafikákat mutatunk be a Krakkói Nemzeti Múzeum (Lengyelország) gyűjteményéből. Ma az egyik legfurcsább metszetet mutatjuk be, amit életemben láttam. De egy kicsit bájos is, nem igaz?

Ezen a nyomaton a francia szimbolista, Odilon Redon visszatér egy motívumhoz, amelyet hat évvel korábban készített a Mosolygó pók című szénrajzán. Az a pók, a bemutatott litográfián szereplővel együtt, szintén egy csipetnyi mosolyt visel, vidám szemei játékosan felfelé néznek, és kitágult orrlyukai mintha boldogan szívnák be a levegőt. Ha Redon nyomataira nézünk, minden hihetőnek tűnik - hogy a pókok mosolyognak, hogy vidám orruk van, és hogy nyolc helyett tíz lábuk van. A pókok, rovarok és növények jelenléte Redon munkáiban Armaund Clavaud botanikussal való hosszú barátságából ered, aki a fiatal Redont bevezette a legkisebb élő szervezetek lenyűgöző világába. Redon az élőlények felépítéséről és megjelenéséről szerzett részletes ismereteinek fejlődésével hihető, képzeletének erejével feldolgozott hibrideket tudott ábrázolni: emberi fejek súlya alatt meghajló virágszárakat, emberi arcú kaktuszokat, mosolygó és síró pókokat. A Joris-Karl Huysmans által "az álmok hercegének" becézett Redon az álmokba rejtett szimbolikus látomásokat ábrázolja. Az 1875-1889-es évekből származó művei azonban inkább rémálmok jeleneteire emlékeztetnek.

Mind e rajzok és grafikák esztétikája, mind műveinek fekete-fehér színvilága meglepetést vagy akár félelmet is kiválthat; ez alkalmazott technikáinak eredménye. Odilon Redon a természetben megfigyelt és megfigyeletlen elemeket egyaránt szembeállítja egymással, de mindezt igen hitelesen teszi, talán a szürrealisták előtt is utat nyitva. Műveire nemcsak az írók hivatkoztak lelkesen (Huysmans "Against the Grain" című dekadens regényének főhőse Redon műveinek gyűjtője volt), hanem azok a költők is, akiknek verseit illusztrálta: Baudelaire, Poe. Redont tehát a szimbolisták irányzatába sorolva, bár maga a művész nem osztotta programjuk minden eszményét. Életében elismert és rendkívül népszerű volt, és a következő nemzedékek számára is inspirációul szolgált: a Nabisok, a Fauves-ok, Paul Gauguin és Marcel Duchamp számára.