Kaliforniát, amely semmiről másról sem híres, mint a napsütéséről, történelmének nagy részében szürkülettel, sötétséggel és néma, komor légkörrel ábrázolták. Inness követte ezt a hagyományt, de a legtöbb festői mesterségben gazdagabb, és egyszerűbb kompozícióval. Inness kedvelte a dombok és vonulatok nagy, terjedelmes vízszintes formáit, ebből adódóan a festmény alján a vízcsík a vízszintességét hangsúlyozza.