Genii (Figurák egy balettből)

A mai műdarabot a Zentrum Paul Klee jóvoltából mutatjuk be, ahol a „Genii” (a „Géniusz többes száma”) látható a mostani „Paul Klee: Képek mozgásban” című kiállításon. Bárcsak láthatnám Bernben élőben is – jó szórakozást!
A génius, a „Genii” szó gyökere, ahogy ezt Paul Klee használja a mű címében, az ókori római vallás védelmező szellemeire utal. Minden emberben – és csakis az emberekben – lakozik egy zseni, aki meghal, amikor az ember meghal. A zseni a személyiséget és a nemzőképességet képviseli. Ebből származik a „géniusz” szó mai használata is, amely egy különösen tehetséges ember kreatív erejére és inspirációjának forrására utal. Az 1922-ben festett Genii (Figurák egy balettből) akvarell két figurája könnyen felismerhető mint női táncosok. A lábak testtartása és a kinyújtott karok, amelyek szinte szárnyaknak tűnnek, nem hagynak kétséget efelől. A figurák varázslatosan megkomponáltak: a nagyobbik sugárzóan kék szeme, bájos törzse, fürge kis cipője; a kisebbik fehér szoknyát visel, és az arca szinte violinkulcs alakú. De Klee nem csupán két táncost jelenít meg mozgásukban. A jelenet dinamizmusának hangsúlyozására minden más rendelkezésére álló eszközt, mint például a vonalat, a formát és a színt felhasználja. A két figura körvonalai visszhangszerűen ismétlődnek, mintha egy mozdulat különböző mozzanatait ragadnák meg. Az előtér árnyékolása a kép széléhez közeledve sötétebbé válik. A mű alján azonban a szín a tetején lévő sötétből az aljáig majdnem fehérre változik. Ez újrateremti a színpadi előadás hangulatát, amelyben a táncosok erősen meg vannak világítva, a háttér pedig sötétben marad.