"Megölnek még ez árnyak" - szólt Shalott kisasszonya by Sidney Harold Meteyard - 1913 - 76,2 x 114,3 cm "Megölnek még ez árnyak" - szólt Shalott kisasszonya by Sidney Harold Meteyard - 1913 - 76,2 x 114,3 cm

"Megölnek még ez árnyak" - szólt Shalott kisasszonya

olaj, vászon • 76,2 x 114,3 cm
  • Sidney Harold Meteyard - 1868 - April 4, 1947 Sidney Harold Meteyard 1913

Tennyson Shalott kisasszonya című verse egy nő történetét meséli el, akit arra átkoztak, hogy életét a Camelot várába torkolló folyó egy szigetén, Shalotton töltse. A nő létezéséről senki nem tud, mivel az átok megtiltja, hogy elhagyja a tornyot, vagy akár csak kinézzen az ablakán. Ehelyett a szobájában lógó hatalmas tükrön keresztül látja az ablak előtti utat és az azon elhaladókat (az "árnyakat"), és a tükörkép alapján faliszőnyeget sző a külvilág csodáiról. A vers előrehaladtával a hölgy egyre inkább felfigyel a világot átszövő szerelemre, és megunja a toronyban való magányos létet, mondván: "megölnek még ez árnyak". Majd amikor észreveszi az éppen Camelotba lovagló Sir Lancelotot, a Lady felkel szövőszéke mellől, hogy közvetlenül az ablakból pillantson le rá. Ezzel beteljesül az átok. Ahogy ráébred impulzív tette következményeire, faliszőnyege elkezd szétbomlani, tükre pedig megreped. Elmenekül a toronyból, a folyóban talál egy csónakot, megjelöli a nevével, eloldja, és útra kel. Meghal, mielőtt a hajó elérné Camelotot, ahol végre megtalálta volna az életet és a szerelmet. Amikor a helyi lakosok megtalálják holttestét, Lancelot elmereng az ismeretlen nő szépségén. A Tennyson verse által illusztrált tragikus szerelem a preraffaeliták egyik legkedveltebb témájává vált; történetének több mint ötven ábrázolása létezik a 19-20. század fordulójáról.