Tanulmány a Judith II festményhez

Mivel Gustav Klimtet már életében is Ausztria legnagyobb élő művészeként tartották számon, megengedhette magának, hogy műtermében fiatal, gyönyörű modellekkel vegye körül magát—akikkel tizenkét törvénytelen gyermeket nemzett. Amint megtetszett neki egy modell póza, felvázolta azt, így gondosan megtervezte portréit és szimbolista ábrázolásait számos ceruzával készült tanulmány segítségével. Ennek során egy adott pozíció összes lehetséges változatát kipróbálta, hogy végül a lehető legjobbat helyezze a vászonra. Klimt életművében a grafikai munkákat jellemzően előzetes vázlatnak szánta, és gyakran jelenősen eltérhetnek attól a motívumtól, ahová végül eljutottak. Ez az eljárás jól látható ezen a tanulmányon, mely a Judith II— a festmény, mely jelenleg a velencei Galleria d’Arte Moderna falán lóg, egy cseppet sem tartalmaz az előzetes tanulmányban látható tüzes, lendületes mozgásból. De a festmény kiindulópontja, melyet Klimt végül megalkotott, nyilvánvalóan valóban egy flamenco táncos ábrázolása volt, aki látszólag gyors, táncszerű léptekkel lépdel át az oldalon. Klimt határozottan hangsúlyozza a kontrasztot fehér, meztelen válla és a piros fodrokkal díszített fekete táncruha között. Ez azon kevés, papírra vetett alkotásainak egyike, melyet Klimt színesben készített. Remélem, nem lesz meglepetés, mikor holnap bemutatjuk a Judith II végleges, olaj verzióját:)