A kritikus, Claude Roger-Marx sikeresen meghatározta e festmény varázsát, rámutatva, hogy „a figurák és a dekoráció között létrejövő közösség, a jóindulat és az elégedett burzsoázia légköre, a melegség itt-ott arany fényt vet az arcokra, a függők, a szőnyegek, a keretek mind-mind olyan vonzerővel bírnak, mint Vuillard legjobb festményei." Albert André ráadásul Vuillard barátja és a Nabi-esztétika rajongója volt. Ebből a szempontból a témán kívül látható a Nabi-stílusú elrendezés, különösen az előtérben hirtelen levágott figurákkal, amely a japán nyomatokból kölcsönzött technika. Az ecsetkezelés szabadsága azonban sokat köszönhet az impresszionizmus hatásának is. Elnézést kérünk a festmény gyenge minőségéért, mert ennél jobb reprodukciót nem találtunk. :(