La loge (A páholy)

Az operaház a 19. század végi párizsi társadalom kontrasztosságát és zűrzavarát testesítette meg, és népszerű téma volt a kor progresszívebb művészei körében (további példák erre Mary Cassatt alkotásai). Renoir a felfordulást és a társadalmi bizonytalanság érzését adja át ebben a műben. Habár a befutott, felsőbb osztálybeliek és a társadalmi pozícióban emelkedni vágyók látogatták, az operában virágzott a prostitúció, ami ahhoz vezetett, hogy az intézmény visszajáró vendégi úgy érezték, hogy a közegüket ellepték a kitartott szeretők és az újgazdagok. Ezt a művet először az első impresszionista kiállítás részeként mutatták be 1874-ben. Az akkori kritikák rávilágítottak az emberek (talán különösen a nők) társadalmi megítélésére, hiszen az egyik a nőt „az elegancia világából kilépettként” jellemezte, míg egy másik kritika egyenesen a fiatal nőket próbálta eltántorítani a hiúság és a divat hajszolásától az alakra történő hivatkozással.