A Lépés

A mai darabot saját szemeddel is megtekintheted a Zentrum egyik kiállításán: Paul Klee "Képek mozgásban" címmel, amely Klee műveit és a mozgás minden formája iránti rajongását mutatja be. Jó szórakozást!

Paul Klee a Bauhaus számára készített tanítási jegyzeteiben a gondolat szabadságáról beszél. Az elme nem egyedül van a világban, hanem egy testhez kötődik - jegyzi meg Klee. Ezt pedig a gravitáció a földhöz köti. A testnek nincsenek olyan mozgási lehetőségei, mint az elmének. A kúszás, a lépcsőzés, a lépcsőmászás vagy akár az ugrás során is a gravitáció törvényeinek marad alárendelve - a merülésnek, ahogyan Klee nevezi. Amit Klee a mozgással kapcsolatban részletesen elemez tanítási jegyzeteiben, többnyire elméleti szinten, azt festményein igyekszik átültetni a gyakorlatba - gyakran szabad és játékos módon. A járás testtartásának, a lépés ritmusának vagy az egyensúlykeresésnek a fizikai élményét igyekszik vizuálisan ábrázolni. A Lépés (1932) már címében is a mozgás témakörére utal. Az ábrázolás éppoly világos és redukált, mint a cím: egy kereszt alakú geometrikus alak, két fekete kör a szemek és rövid vonalak a lábak számára, miközben egy hosszú piros vonal szeli át a képet.

Klee a mozgást és a mozgás irányát nagyon egyszerűen a testtartással, a tekintet irányával és a lábak elrendezésével mutatja be. De a feltűnésmentes részletek tovább erősítik a mozgás benyomását: Klee a jobb kart és a jobb láb melletti háromszöget nagyobbra festi, mint a bal oldali megfelelő síkokat. Ez a mozgás irányában súlyt ad a képnek, amit a figura a háttartásával ellensúlyoz. Klee csökkenti a figura esetlenségét és monumentalitását - nehézkességét - azzal, hogy vékony kis lábakra állítja. Klee a figura teste fölé középre helyezett síkot is felhasználja, hogy a figura könnyebbnek tűnjön. Klee a jegyzeteiben a "nehézfény" kifejezést használja, ami világosan mutatja, hogy hajlamos az ellentétes dolgok használatára, ahogyan A Lépés művén is teszi. Végül a piros vonal egyfajta villámlást ábrázol. Klee többször használja a nyilat vagy a villámot a dinamizmus szimbólumaként. Ezen a festményen a villámlást is kevésbé motívumként, mint inkább a mozgás kifejeződéseként kell felfogni.

Boldog április elsejét! (Biztosíthatlak, hogy a mai leírás és remekmű teljesen komoly és igaz!)