Amikor rábukkantam erre a festményre, tudtam, hogy szerepelnie kell a DailyArt-ban. Milyen furcsa! Megszoktuk a különleges perspektívákat és nézőpontokat Gauguin munkáiban, nem beszélve az előtérben lévő Cezanne-szerű gyümölcsről. De miért a három kiskutya, a három serleg és a három alma? Maga Gauguin persze nem adott rá magyarázatot, és erről fogalma sincs most senkinek :) .
Ezen a festményen három különálló zóna látható: az előtérben egy csendélet gyümölcsökkel, egy sor három kék serlegből és almákból, mely átlósan kettévágja a vásznat, valamint három kiskutya, akik egy nagy serpenyőből isznak. Ezeknek a tárgyaknak az oda nem illő méretaránya és elhelyezése a drámaian felfelé fordított asztallapon zavaró kompozíciót eredményez.
Amikor Gauguin megfestette a Csendélet három kiskutyávalt, Bretagne-ban élt egy kísérletező festőcsoportban, melynek tagja volt Emile Bernard is. Felhagyott a naturalista színekkel és ábrázolással, és kijelentette, hogy "a művészet absztrakció" mely "a természetből származik, miközben előtte megálmodjuk." A kölykök testét például félkövér kékkel körvonalazza, bundájuk mintázata pedig az abrosz botanikai nyomatát tükrözi. Úgy gondolják, hogy Gauguin a japán nyomatokból merített stiláris ihletet ehhez a festményhez, melyeket barátja és művésztársa, Vincent van Gogh ismertetett meg vele még ugyanebben az évben, valamint gyermekkönyv-illusztrációkból.




Csendélet három kiskutyával
olaj, vászon • 92 cm x 63 cm