Parasztlakodalom

Sziasztok! Ebben a hónapban a következő öt vasárnapon a bécsi Kunsthistorisches Museum remekműveit mutatjuk be. Tudnotok kell, hogy ez a világ egyik legnagyobb múzeuma, csodálatos gyűjteménnyel és fantasztikus történelemmel. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy úgy döntöttek, hogy együttműködnek velünk! :) Jó szórakozást! 

Bruegel virtuóz szerkezetben ábrázolja a paraszti ünnepséget. A hosszú, zsúfolt bankettasztal egy átlót hoz létre, melyre a kompozíció összes alakja tájolódik. Kintről, ahol még nappal van, más vendégek nyomulnak be a szobába. Az egyik dudás az előtérre hívja fel figyelmünket, ahol kíváncsian nézi a felszolgált csekély ételt. A két segítő a zsanérjairól leszerelt ajtót használja az edények szállítására. Egy felszolgáló, aki sört tölt a könnyebben kezelhető kancsókba, és egy gyerek, aki az egyik oldalon eszik, zárja le a festményt az elején.

Ha követjük az asztal végén lévő figurát, aki a násznépnek tálalja az ételeket, elvezet az igazi főszereplőhöz, a menyasszonyhoz. Némán ül egy hosszú, zöld ruha előtt, melyet egy papírkoronával együtt akasztottak fel a tiszteletére a szalmafalra. A flamand szokások szerint a vőlegény estig nem vehetett részt az ünnepségen, a menysszony számára pedig tilos volt enni és beszélni is előtte.

Sajnos semmit sem tudunk ennek a műnek a megrendeléséről, mely Bruegel talán leghíresebb alkotása. Ha többet tudnánk, segíthetne eldönteni azt a vitatott kérdést, hogy a festményt karikatúrának szánta, vagy moralizáló üzenetet hordoz. A bécsi Bruegel-kutatók azonban egyetértenek abban, hogy az eddigi értelmezési javaslatok többsége nem fedte fel a festmény valódi jelentését. Megkísérelték például a nagyméretű cipőket összekapcsolni az “auf großem Fuß leben” (nagylábon élni) német kifejezéssel, vagy a menyasszony kétrészes menyasszonyi koronáját terhessége jelének tekinteni. Sokkal inkább megfelel az önmagát humanistának tekintő Bruegel felfogásának, ha a festményre további szándék nélkül, semleges megfigyelőként tekintünk. A témaválasztás nem volt döntő újdonság a holland grafika és festészet történetében, de ilyen kompozíciós és motivációs sűrűséggel és ilyen jóindulatú távolságból még soha nem fogták meg.

Ebben az évben ünnepli fennállásának 125. évfordulóját a Kunsthistorisches Museum; 1891-ben Ferenc József császár hivatalosan is megnyitotta a kapuit. A mai Breugel alkotást a “Celebration!” kiállításon láthatjátok.