Honoré Daumier egy francia lenyomatkészítő, karikaturista, festő és szobrász volt, akinek számos munkája kommentár Franciaország társadalmi és politikai életéről a 19. században. Talán legismertebb a politikusokat ábrázoló karikatúráiról, illetve a vidéki franciák viselkedését megjelenítő szatíráiról, bár halála után festményeinek értékét is felismerték. Festőként Daumier a realisztikus témák egyik úttörője volt, de nagyon szubjektív nézőpontból kezelte őket. Daumiert mélyen lenyűgözte a színház világa. Ügyes litográfiákat és olajfestményeket készített utcai színészekről, színpad mögötti jelenetekről, a burzsoázia nézőközönségről, és a színpadi jelenetekről. Számos litográfiát készített az 1852 és 64 közötti időszakban, amelyek a sötét színházi ülésekről a fényes színpadra való kikukucskálás motívumát dolgozták fel. Egyértelműen megmutatja az alakok örömét és unalmát litográfiáin, míg ezen az olajfestményen sziluettbe burkolja a személyeket, így az arckifejezésük alig kivehető. Egy sötét ruhás csoport a jelenet bal első részén egy csodálatos első sori ülés háttere előtt látható. A nézőközönség csak óvatos, egyszerű sziluettben látszik. Ez a fajta kifejezési mód megmutatja, hogy Daumier tanulmányozta a testtartásokat és az arckifejezéseket, illetve, hogy átfogóan értette a társadalmi pozíciókat, karaktereket és érzelmeket. Daumier a modern élet viszonylag új témáját választotta széles ecsetvonásokkal megfestett sziluetteken, elnagyolt részleteken és egy limitált paletta finom árnyalatainak használatán keresztül. Munkássága később jelentős befolyást gyakorolt Manetra és Degasra.




Színházi közönség
olaj, fatábla • 32,7 x 23,6