Meztelen nő hason

Schiele imádta az aktokat. A földön eltöltött huszonnyolc éve alatt Egon Schiele az emberi alak legradikálisabb ábrázolásait alkotta meg a modern időkben. Az igen csak kifejező, teljességgel kompromisszum mentes portréiban eltaszította az önkifejezés, az újraalkotás, szexualitás, erotika és halandóság paramétereit - melyek jelenlevő aggodalmak voltak a háború előtti Bécs szociálisan és pszichológiailag megváltozott atmoszférájában - lélegzetállítóan eredeti módon. Schiele munkái eleve merészek voltak, de most még egy vakmerő lépéssel tovább ment azzal, hogy belefoglalta Klimt dekoratív erotikáját és azt, amit páran figuratív torzításnak neveznének, mely magába foglalta a meghosszabbításokat, deformálódásokat és szexuális nyitottságot. De a híres kijelentése ellenére, mely így hangzik, hogy "az erotikus művek szintén szentségesek", sok nyílt ábrázolása meg lett bélyegezve mint pornográf szenny. 

1912-ben még azzal is megvádolták, hogy elcsábított egy kiskorút - egy tengerésztiszt elszökött lányát, akivel látták, együtt számos más gyermekkel a stúdiója előtt őgyelegve. Habár a fővádat nem sikerült rábizonyítaniuk és később ejtették, Schiele kényszerítve volt, hogy 24 napot börtönben töltsön el amiatt, hogy erotikus tartalmat állított ki miközben fiatalkorúak is jelen voltak. A börtönben töltött ideje alatt Schiele egy 12 festményből álló sorozatot készített, mely a cellába zárása miatti traumát és kényelmetlenséget idézi fel.