A szent óra

A svéd művész Ferdinand Hodler azokról a rejtélyes munkáiról híres, melyekben olyan témákat jár körbe, mint az emberi tapasztalat univerzalitása és a természeti világ magától értetődő, de megmagyarázhatatlan rendje. Korai művei portrék, tájképek és életképek voltak realisztikus stílusban. Később kifejlesztette a szimbolizmus sajátos formáját, mely a paralellizmus nevet viseli, és a szimmetriát és ritmust hangsúlyozza, amit Hodler az emberi társadalom alapvető formálójának gondolt. A paralellizmus több mint elv vagy formai kompozíció, ez egy morális és filozófiai elgondolás is egyben, ami azon az előfeltételen alapul, hogy a természetnek van egy ismétlődésen alapuló rendje és, hogy a végén minden ember hasonlít egymásra. 

Hodler szimbolista képei túlmutattak a szecesszó pusztán dekoratív és érzéki aspektusain. Számos változata van A szent órának. Itt két nő - ugyanazon modell alapján festve és azonos euritmikus táncruhába öltözve - ülnek egy mesterséges tájban, mesterkélt pózuk tükrözi egymást. Az ismétlődő minták, melyek a természet egészét átható misztikus rendet szimbolizálják - a paralellizmus alapját - egyértelműen láthatók ezen a festményen.