Joaquín Sorolla
Ez a vászon egyike azon kevés fennmaradt példánynak a Szociálrealizmus Múzeumban, melyeket Sorolla az 1890 - 1899 közötti időszakban dolgozott ki. Ez a műfaj nagy népszerűségnek örvendett Európában, és az alsóbb társadalmi osztályok drámai körülményeire fókuszálva rendszeres kedvenc volt a korabeli szalonokban, ahol még mindig fontosnak tartották a ‘történelmi’, vagy narratív tartalmú témát.
A festményen négy fiatal prostituált látható, akik mélyen alszanak egy harmadosztályú vasúti kocsiban Celestina vagy prokura örző szeme előtt. Sorolla azonban nagyobb figyelmet fordít a szigorúan formális problémák megoldására. A festmény egyik legnagyobb vívmánya a kompozíció erőltetett perspektívája, úgy tűnik, hogy 'előrelép', kifelé, így bár a szereplők szinte mind alszanak, a nézőt figyelmen kívül hagyják, de mégis érintettnek érezheti magát a térbeli hatás miatt, mely maga a kompozíció.