Ülő fürdőző

1881-82-ben Renoir Olaszországba utazott, hogy az ókori és reneszánsz mestereket tanulmányozza. Ahogy később visszaemlékezett, "1883 körül ott történt valami, ami áttörésnek tűnt a munkámban. Kicsavartam az impresszionizmust." A meztelenül fürdőző nők témája teljes mértékben általános érvényű volt a művészvilágban és ez lett Renoir egyik kedvenc témája. A mesterművek többségét klasszikusok inspirálták. De a ma bemutatott festmény szakított a hagyományokkal. Renoir az alakot és ruháját különböző módon festette meg, mint a tájat, így úgy tűnik, mintha lebegne a háttérben. Ezen kívül a jobb lábát befejezetlenül hagyta ott, ahol találkozik a ruhaanyaggal, amivel kifejezte, hogy többé nem érdekli a naturalizmus. Később a karrierje során Renoir máshogy kezdett festeni - az ecsetmunka sokkal vastagabbá vált, az impasto egyes helyeken vastag volt, míg máshol a művész látni engedte a vászon felületét.