A tánc

Franz von Stuck híres sötét, szimbolikus festményeiről. Szerette a bűn megszemélyesítőit, a vad Salomét, a femme fatale jeleneteit. De ez a festmény egy kicsit más!

A kép kétharmadát az égbolt foglalja el. Hat táncoló férfi és nő van rajta. A kötetlen hangulat és a mozgó formák (komplementer színekben, amelyekben a kék, zöld és vörös tónusok dominálnak) talán Friedrich Nietzsche dionüszoszi és apollóni elvére utalnak, amellyel Franz von Stuck és sok más művész a XX. század fordulója körül annyira foglalkozott. Apollón a szobrászatot, az építészetet, az elmélkedést és a rendet jelképezi (többek között), míg Dionüszosz a zenét, a mámort és a szexuális vétkeket. Nietzsche úgy vélte, hogy az ő egymással versengő ellentétük áll minden művészi alkotás középpontjában. Ebben az összefüggésben A tánc úgy is olvasható, mint a mértéktelenség és a kontroll, valamint a művészetelméleti kérdések vizsgálata.

Persze lehet akár csak egy hétköznapi, az életörömöt bemutató táncjelenet is. De mint tudjuk, von Stuck nem nagyon volt oda a boldogságért ;)