Ezt a ragyogó szerelemistennőt egy grottát jelképező ovális forma keretezi. Alakja az ókori római szarkofágokba vésett, a szelet és tengert megszemélyesítő ábrázolásokra emlékeztet. Bár Koloman Moser festőként végzett a Bécsi Képzőművészeti Akadémián, csak az után kezdett festeni, hogy 1907-ben kilépett a Wiener Werkstättéből. Ez nem pusztán művészi irányváltás volt - Moser úgy érezte, elhívást kapott, melyet céltudatosan követnie kell. A kompozícióról és a színek kapcsolatáról szóló jegyzetei a világos képi ábrázolásra való fáradhatatlan törekvésének tanúbizonyságai. 1904-ben Moser kiállítást szervezett Ferdinand Hodler műveiből a bécsi Szecessziós házban, a tárlat döntő szerepet játszott Hodler nemzetközi elismertségében. Később, 1907-ben behatóan foglalkozott Hodler munkáival, aminek eredménye hamarosan saját festményein is megmutatkozott. Rátalált saját színkezelési stílusára: valószerűtlen színeket használva érdekes színharmóniát varázsolt a vászonra. A kép egyes részeit különbözőképpen építette fel, ez lágyította a kompozíció szigorúságát.


Vénusz a grottában
olaj, vászon • 62,7 x 75,5 cm