Hollis Sigler
A mai festményt a washingtoni National Museum of Women in Arts-nak köszönhetően mutatjuk be. :) Jó szórakozást!
Hollis Sigler kedvelt témái közéi tartozott a nők által megélt szerelem, a család és az otthoni élmények. Gyakran teremtett meghitt szobabelsőket, külvárosi kerteket és vakációs rejtekhelyeket, melyek szereplői emberek helyett háztartási tárgyak, vagy egy árnyalak voltak, akit a Hölgynek nevezett. Karrierje utolsó 15 évében Sigler a mellrák témájára koncentrált, mellyel 2001-ig, 53 éves koráig harcolt. Ez a festmény talán Sigler reményteli elképzelését szimbolizálja életének fizikai, pszichológiai és érzelmi beteljesüléséről. Ahogy az alak (vagy alakok) felfelé tart a központi, mennyei fényben úszó csigalépcsőn, felemelt karjai szárnyakká változnak.
Sigler részben azért is vette fel ezt a vonzó faux naïf sítlust (mely azonosul az önképzett művészek naív vagy gyakorlatlan művészet-megközelítésével), hogy nézőit kapcsolatteremtésre ösztönözze festményeinek érzelmi tartalmával. Sigler rákkal foglalkozó műveinek nagy része a staisztikákra, a kezelésekre, a betegséget körülvevő félelemre, a dühre és a bizonytalanságra fókuszál. A Megcsókolni a szellemeket szinte lírai, felemelő képet kínál egy nőről, aki végre eléri a rég várt kegyelmi állapotot.