Lucca Madonna

Mivel vasárnap van, itt az ideje egy újabb remekműnek a Städel Múzeum gyűjteményéből. :) Jó szórakozást!

A Lucca Madonna egyéni vallásos festményként szolgálta ismeretlen megrendelőjét. Zseniális módon vonz be minket az ábrázolt szobába, és lehetővé teszi, hogy részesei legyünk a gyengéd, meghitt helyzetnek. Ezt a benyomást a belső tér különleges ábrázolásmódja kelti. Nemcsak az oldalfalak és a boltozat, hanem a csempézett padló és a szőnyeg is úgy jelenik meg, mintha a kép felületéről mintegy a mi terünkben folytatódna tovább. Ugyanakkor a realizmus érzetét fokozza az a szuggesztivitás is, amellyel a különböző anyagok és felületek - bőr, haj, szövetek, szőnyeg, falak, üveg, víz, fém, csempe és fa - megörökítésre kerültek. Mindazonáltal, bármennyire is nagy a naturalizmusa, a festmény tele van szimbolikus utalásokkal is. A gyermek Krisztus kezében lévő gyümölcs például a bűnbeesésre utal, a trón oroszlános díszítéssel pedig a legenda szerint igazságos Salamon királynak, Krisztus elődjének bírói székére.

Jan van Eyck, a burgundiai hercegek udvari festője, aki már életében is széles körben ismert volt, 1441-ben halt meg. Halála előtt három-négy évvel készítette ezt a művet, amely ma is ugyanolyan magával ragadó, mint régen. Becenevét egyébként egyik korábbi tulajdonosáról kapta: a XIX. század elején a toszkánai Lucca hercegének birtokában volt.

A Städel-gyűjtemény gazdag áttekintést nyújt az európai művészet 700 évéről - a középkor, a reneszánsz és a barokk, a klasszikus modernizmus és a jelenkor művészete között. Nézd meg!