Ramsay egy korábbi, a walesi herceget ábrázoló portréjának sikerével érte el ezt a nagyszabású megbízatást. Az elegáns póz kiemeli mind a fiatal király méltóságát, mind az önmegtartóztatását. Ramsay sokkal tartozik a korabeli francia művészetnek, és ez megfigyelhető festményein is. Ezen a képen az arcot magabiztosan hozta létre szürke alapozással, melyet a helyenként elhelyezett karmazsinvörös kelt életre, a köpeny vastagságát és textúráját pedig pompásan érzékelteti, különösen a hermelinbundáról visszaverődő fénnyel. A szépség és a fenségesség ezen sikeres kombinációját több királyi megrendelés is követte. Ramsay pozíciójának stabilitását a királyi családban az is jelezte, hogy György elutasított bármely más festőre tett javaslatot, mondván, hogy „Uram, az én festőm Mr. Ramsay.”
1739-ben Ramsay feleségül vette Anne Bayne-t, rires-i Alexander Bayne lányát, de a nő négy évvel azután meghalt, és három gyermekük közül egyik sem érte meg a felnőttkort. Néhány évvel később Ramsay egyik tanítványa Margaret Lindsay, evelicki Sir Alexander Lindsay legidősebb lánya volt. Ramsay igencsak nagy botrányt okozott, amikor titokban feleségül vette Margaretet Edinburghban. Margaret apja sosem bocsátotta meg lányának, hogy egy művészhez ment hozzá, hiába mondta Ramsay Lindsaynek, hogy a házasságuk egyetlen oka „az én szerelmem az ön lánya iránt, aki, tudom jól, sokkal többet érdemel, mint amit én valaha is biztosítani tudok számára. ” Három gyermekük született a hosszú és boldog házasságból.
Ramsay és az új felesége 1754-től 1757-ig Itáliában töltötték idejüket, Róma, Firenze, Nápoly és Tivoli között, ahol a régi mestereket, régiségeket és régészeti helyszíneket kutattatak, rajzoltak és festettek meg. Bevételét előkelő turisták portréinak festésével kereste. Visszatérésük után Ramsayt kinevezték John Shackleton örökösének, mint III. György udvari festője, Thomas Hudsont is leelőzve. Az uralkodó oly sok királyi portrémegbízást adott a festőnek, melyeket nagyköveteknek és gyarmati heytartóknak szánt, hogy Ramsaynek számos asszisztens segítségére volt szüksége.
Ramsay Samuel Johnson barátja volt, aki így vélekedett róla: „Szeretem Ramsayt. Nem találni még egy olyan embert, akinek beszélgetéseiben több az iránymutatás, információ és elegancia, mint Ramsayében.”
- Clinton Pittman
U.I.: Itt olvashatsz ovább a brit királyi portrékról.