Kint a nagyvilágban

Ezt a műalkotást a női történelem hónapjának ünneplése részeként mutatjuk be, Europeanaval közösen, mely Európa kulturális örökségének platformja. Hogy többet tudj meg kiemelkedő európai nőkről a művészetek, tudományok és társadalom terén, látogasd meg az online Úttörők kiállítást. A ma bemutatott festmény a Finn Nemzeti Galéria kollekciójának része. 

Maria Katarina Wiik 1853 augusztus 3-án született Helsinkiben, Finnországban, egy svédül beszélő, felső osztálybeli családban. Szülei, egy építész és egy finn professzor lánya, biztatták, hogy művészi oktatást válasszon. Finnország egyik első női művész generációjába tartozott. 21 évesen felvették a Suomen Taideyhdistysbe, vagyis a Finn Művészeti Szövetség iskolájába. De Finnország nem volt elég: 1875 és 1880 között a párizsi Julian Akadémián tanult. 

A portrék Maria Wiik leglenyűgözőbb örökségei. Szakmai életének nagyrészét ebben a stílusban használt technikájának gyakorlásával töltötte. Hosszan tartó párizsi munkásságából következően stílusát egyértelműen befolyásolta a francia realizmus. Az 1880-es években, karrierje csúcsán, Finnország egyik legismertebb portréfestője lett és sokan szerették volna, hogy ő fesse meg portréjukat, mint például a publicista Berndt Otto Schauman, az író Zacharias Topelius, az énekes Ida Basilier-Magelsen és Professzor Viktor Ferdinand Brotherus. 

1900-ban elnyerte a bronzérmet a párizsi világkiállításon (Exposition Universelle), ami karrierjének kiemelkedő mozzanata volt. A nyertes munkát, az Ut i världen-t (Kint a nagyvilágban) 1889-ből mesterműveként tartják számon. Ez a festmény két nőt ábrázol egy szobabelsőben, ahol az egyikük egy asztalnál ül és felnéz könyvéből, míg társa a ruháját igazítja indulás előtt. 

Ui. Olvass egy másik skandináv női művészről: merülj el Tova Jansson Moomin világában!