II. Sarrukín asszír király Kr. e. 717 és 706 közt építtette palotáját Horszábádban, a mai Irak területén. Csakúgy, mint más asszír kastélyoknál, a szobrok itt is fontos helyet kaptak. A frízek és domborművek diplomáciai kapcsolatokat és politikai eseményeket mutatnak be.
Ez a trónteremből nyíló díszudvaron elhelyezett frízjelenet az asszír uralkodó Perzsiától Ciprusig terjedő hatalmát jelképezi. Az alattvalóknak le kellett róniuk tiszteletüket a király előtt, Libanon népe esetében ez cédrusszállítmányok küldését jelentette. A cédrustörzseket láthatóan hajókon juttatták el Asszíriába, talán éppen az Eufrátesz folyón. A libanoni fa híresen jó minőségű, értékes építőanyag volt.
A fríz perspektívaábrázolása nem valósághű, minden azonos méretű rajta - bár ez elfogadható olyan műveknél, ahol a teljes falat ugyanaz a minta borítja. II. Sarrukín csak rövid ideig gyönyörködhetett e mintában, hiszen egy éven belül, Kr. e. 705-ben egy csatában elhunyt. Holttestét nem találták a csatamezőn, ezért nem temethették el a fővárosban, palotáját pedig emiatt elátkozottnak tekintették. Horszábád városa a következő évben elnéptelenedett.
A 19. század közepén francia régészek kiásták a palotát, ez a magyarázata annak, hogy a párizsi Louvre-ban egy egész helyiség a horszábádi asszír szobrok rekonstrukciójának bemutatásával foglalkozik.
- Coraline Méric
Ui. Bemutatjuk Bihzadot, a perzsa Leonardót.