Caspar David Friedrich
1774-ben ezen a napon született Caspar David Friedrich német romantikus tájképfestő, aki leginkább a korszak közepén készült allegorikus tájképeiről ismert. Elsődleges érdeklődési területe a természet szemlélése volt és a gyakran szimbolikus és antiklasszikus művei szubjektív, érzelmi választ igyekeznek adni a természetre.
A festmény egy vitorláshajót ábrázol, amely a balti partoktól távolodik, a fedélzetén több halász áll. Az azonosítatlan helyszín valószínűleg Pomeránia, Rügen közelében található, mivel ez a helyszín Friedrich számos látképén szerepelt, még akkor is, ha a festő egyetlen természetről készült vázlatának sem felel meg. A szürkületben játszódó jelenet egy csoport férfit ábrázol, akik a nézőnek háttal állva figyelik a távolodó hajót, bár láthatóan nem létesítenek szemkontaktust a matrózokkal. A hagyományos német viseletbe öltözött férfiak jelenlétét nem könnyű megmagyarázni és hozzájárul a tengeri tájkép rejtélyes jellegéhez. Tartásuk és a hajóhoz való közelségük arra utal, hogy talán segítséget nyújtottak a halászoknak, talán segítettek nekik kiszabadítani a sziklás parton zátonyra futott csónakjukat. Csak ha összehasonlítjuk a kompozíciót a fiatal Friedrich 1799-ben Berlinben készült, Búcsú a parton (Kunsthalle Mannheim) című rajzával, amely egy azonos csónakot és hasonló alakokat ábrázol, akkor jövünk rá, hogy ez valóban egy búcsújelenet. Friedrich központi motívuma tehát a két embercsoport, a hajóra szállók és a parton maradottak szétválasztása, valamint a természetben elfoglalt helyük. A tengeri tájkép allegorikus olvasata a két csoport közötti ellentétben rejlik, a búcsúzás szituációjában.
Holnap találkozunk!
Utóirat: Íme egy válogatás Friedrich tíz leghíresebb művéből. : )