Richard Wagner Trisztán és Izolda címū operája a hōs Trisztán és az ír királylány, Izolda közti tragikus szerelmet meséli el. A Kornwall és Írország közötti csatában Trisztán megöli Izolda jegyesét, majd elküldi neki a fejét. Aztán a csatában halálosan megsebesült Trisztánt Izolda gyógyítja meg anélkül, hogy felismerte volna ōt.
A történtek után, Kornwall királya ismét elküldi Írországba hūséges harcostársát, Trisztánt, hogy vegye feleségül Izoldát, és kössön békét a két ország között. Mélyen megbántva, Izolda bosszút tervez jegyese haláláért. Ráveszi Trisztánt, igyon meg egy engesztelō varázsitalt annak érdekében, hogy megszabadulhasson a būntudatától. Ehelyett azonban bekövetkezik a katasztrófa: mindketten isznak a varázsitalból, és azonnal mélységesen egymásba szeretnek.
Kolo Moser az opera legdrámaibb pillanatát mutatja be: a bosszút keresō Izolda és a meglepōdött Trisztán találkozását. A hōs még nem fogadta el a varázsitalt, de ettōl függetlenül nem tudja megakadályozni a közelgō katasztrófát. Ennek a feszes, szimmetrikus képnek több kifinomult részlete is van: az alakok közötti tapintható feszültség, a középen álló evezōsök, akik a háttér felé haladnak, az irreális színárnyalat. Moser monumentális stílusára egyértelmūen Ferdinand Hodler festészete hatott. A Szecesszió kiállítás kurátoraként, Moser már 1904-ben rendezett egy közös kiállítást Hodlerrel, azután késōbbi mūveivel ismét kifejezte iránta érzett elismerését.
Folytatjuk különleges hónapunkat a Leopold Muzeummal, ahol már megtekinthetō a megújult Vienna 1900 gyūjtemény. Nagyon ajánljuk. ; )
Ha többet szeretnél tudni és látni Ferdinand Hodler mūvészetérōl, akkor kattints ide.