A 20. század első évtizedeiben a különböző típusú ipari épületek fokozatosan behatoltak a szlovákiai vidéki tájba. Ekkor még meglehetősen ritkák voltak, de vizuálisan már kezdték uralni a környezetet. A két egymás mellett létező civilizáció, az archaikus és a modern paradoxonát Palugyay Zolo világosan felismerte, amikor a szlovák modernizmus népszerű költői-szimbolikus témáját, a korsós lányt a gyárkémények előterébe helyezte. Az ülő lány nyugodt profiljával, egyfajta mesebeli fehér lénnyel a fehér füstöt kibocsátó gyárkémények hajladozó ívei állnak szemben. A jelenetet a Tátra csúcsainak hagyományos sziluettje zárja. Figyelemre méltó kontraszt; egy szimbolikus szűz, akit a gyár füstje üldöz.
Ez a műalkotás az Europeanával, a kulturális örökség európai platformjával való együttműködésünk részeként jelenik meg. A munkában Európa projektjük Európa történetét mutatja be a múltban és a jelenben zajló munkáséleten keresztül.
Utóirat: Itt olvashatja, hogyan inspirálták az ipari épületek a művészeket a Ford River Rouge Complex példáját bemutatva.