Ma ezen csodás Vermeer festménnyel indítjuk egész hónapon át tartó a Drezdai Állami Művészeti Gyűjteményekkel (Staatliche Kunstsammlungen Dresden) való közös együttműködésünket. Elképesztő a gyűjteményük; remekműveiket mutatjuk be az elkövetkező négy vasárnapon. Jó szórakozást!
(Szintén jó szórakozást kívánunk papíralapú DailyArt naptárainkhoz, amelyeket online értékesítünk. Nézd meg őket ezen a linken!)
Ezt a festményt részben egy szőnyeg takarja. A szőnyeg világosan kivehető mintázata alapján Uşak városából származik, amely egy nyugat-anatóliai hely, régi és gazdag szőnyegtradíciókkal. A megfestett darab sötétkék alapja és hagymaszerű középső medalionja miatt a 16. század első feléből származhat. Perzsa stílusú szőnyegek számos más festményen is megtalálhatók; művészi értéküket sokra tartották.
Jelen festményen Vermeer kora történelmi jeleneteinek széles körét egy zsánerfestészeti témába dolgozta át. Ezzel a modern stílussal, továbbá a korabeli szemléletmód és festészet meglepően új irányával szintén reflektorfénybe került. Festményeivel a holland művészcsoport felé orientálódott, amely virágkora már 30 éve töretlen volt: ezek az utrechti karavaggisták. A kerítőnőtől fogva minden egyes későbbi munkája során ezen művészi mozgalom elemeit kölcsönözte, vagy utalt rá.
Vermeer nyilvánvalóan azzal a szándékkal kezdett festeni, hogy egy életképet hozzon létre négy szinte életnagyságú alakkal. A csoport egy kiragadott korlátdarab mögött helyezkedik el, ezért a résztvevők a lehető legszűkebb térben kommunikálnak egymással és a nézővel. Vermeer egy derűs, nyugodt jelenetet mutat be, amelyen első pillantásra senki sem venné észre a helyzet kifogásolhatóságát: a divatosan felöltözött kérő jobb kezével épp fizet, mialatt baljával a fiatal nő mellét tapogatja. Nem véletlen, hogy a pénz átadásában résztvevő kezek találhatók a kompozíció középpontjában, amelyet vízszintesen a korlát oszt ketté.
Ui.: Tudj meg többet egy másik drezdai Vermeer alkotással kapcsolatosan felmerült titokról, a híres Nyitott ablaknál levelet olvasó lány történetéről ezen a linken. <3