A Vale (Búcsú) című mű éteri kompozíciójában két nő csendben elválik egymástól egy sűrű, hangulatos erdőben. A rejtélyesen a földre hullott szenvedélyvirág és a szuggesztív cím megható. Ez a mű Arthur Hacker hosszú és sikeres pályafutásának vége felé készült, és mintha előrevetítené az első világháborút, és az általa okozott visszavonhatatlan változásokat.
Egy metszőművész fiaként Arthur Hacker 1876 és 1880 között a Királyi Akadémián, majd a párizsi Atelier Bonnat-ban tanult. Húszéves korában kezdett el kiállítani a Királyi Akadémián, és hamarosan felfigyelt rá a közvélemény. Az 1880-as évek elején Párizsban, Spanyolországban és Észak-Afrikában járt, ez utóbbi helyszínt adott Pelagia és Philammon című festményének, amelyet 1887-ben a londoni Grosvenor Galériában állítottak ki. 1893-ban a Királyi Akadémia társult tagja lett, 1910-ben pedig teljes jogú tagjává vált. Pályafutása vége felé a társasági portrék felé fordult, mivel a brit közönség ízlése a női aktok és az intenzív vallási témák iránt egyre inkább csökkent.
U.I. Olvass itt többet az I. világháborút követő művészetről.