A Megszakított olvasás Camille Corot kései figurális festményei közül a leglenyűgözőbbek közé tartozik. Corot szinte soha nem állította ki ezeket az emberi alakról készült tanulmányokat, ehelyett inkább az idilli tájképeket népszerűsítette, amelyek a specialitása voltak. A Megszakított olvasás magánjellegének hangsúlyozása érdekében Corot a modelljét a művész műtermének védett környezetébe helyezte.
A festmény hangulata befelé forduló és kissé melankolikus, ami a romantikus érzékenység lényege. A könyvet olvasó nő múzsaszerű képe népszerű volt a 19. századi művészetben, de Corot úgy döntött, hogy modelljét szünetet tartva, e tevékenységből felnézve ábrázolja. Mivel a művész több évet töltött Olaszországban, és szeretett mindent, ami olasz, modelljeit gyakran látta el olaszos öltözékkel, mint amilyen a képen viselt ruha is. Míg Corot témája hagyományos, technikája nem az. Közvetlen és merész ecsetkezeléssel vizsgálta az emberi alakot, mint egymást megtartó és kiegyensúlyozó tömegek konstrukcióját. Ezt a nagyvonalú kezelést kiegészíti a művész nyilvánvaló öröme a részletek iránt, beleértve a szalagot a modell hajában, a finom fülbevalókat és a szoknya mély redőit. Itt egyesítette a formai struktúra mélységes érzékét azzal az álmodozó lágysággal és intimitással, amely leghíresebb tájképeit jellemzi.
U.i.: Kíváncsi vagyok, mit olvas, de nem tűnik szórakoztató könyvnek. Itt felsoroltunk nektek néhány művészeti könyvet a szünidei hűsöléshez, amelyek biztosan nem fognak untatni!