Amalie Lindegren festette ezt az akt tanulmányt az 1850-es években. Ő volt Európában az első olyan nő, aki 1850-ben állami ösztöndíjat kapott külföldi tanulmányaihoz. Stockholmban született és már korán megmutatkozott tehetsége, Maria Röhl mintájára rajzolt és árulta rajzait: 1839-ben kezdett el olajfestéket használni, 1842-ben Sofia Adlersparre tanítványa lett, a következő évben pedig már kiállított.
1846-ban Carl Gustaf Qvarnström (1810-1867), festő és tanár, felfigyelt a rajzaira és rajta keresztül Lindegren a négy női hallgató egyike lett, akiket felvettek a Svéd Királyi Művészeti Akadémiára 1849-ben. A másik három Lea Ahlborn, Agnes Börjesson és Jeanette Möller volt. Nők akkoriban csak különleges engedéllyel tanulhattak az akadémián, mivel 1864 előtt nem vették fel őket ugyanazokkal a feltételekkel, mint a férfiakat. 1850-ben ő lett az első női hallgató, aki akadémiai ösztöndíjat kapott párizsi művészeti tanulmányaihoz. Később a müncheni Alte Pinakothekben, 1854-55-ben pedig Rómában tanult. 1856-ban részt vett Párizsban a Világkiállításon, majd visszatért Svédországba. A mai festményt a svéd Nationalmuseumnak köszönhetjük.
Ha kíváncsi vagy más női alkotókra is, itt vásárolhatsz egy róluk szóló jegyzetfüzetet :)
Ui. Itt pedig a 10 leghíresebb női festő önarcképét találod. Fantasztikusak!