Bűnösnek érzem magam, amiért ilyen sok időbe telt, hogy rájöjjek arra, mennyi lenyűgöző portrét festett a spanyol művész, Francisco Goya. Nézzetek erre; nem tudom levenni róla a szememet!
A félhosszas portrén egy fiatal hölgyet láthatunk tipikus spanyol öltözékben, fehér ingben és fekete fátyolban. Majás öltözéke ellenére a textilek gazdagsága és kisasszonyos megjelenése arisztokratikus eleganciát kölcsönöz a képnek; ebben az időben a vagyonos spanyol "divatemberek" gyakran az alsóbb osztályok városi dandyeinek és női megfelelőiknek stílusában jelentek meg, amint azt Goya híres La Maja festményének ruhás verziója is szemlélteti - ez utóbbit megtekinthetitek archívumunkban (ugyanígy a meztelen La Majat is).
A festmény szereplője Doña Isabel de Porcel, amit egy, az eredeti vászon hátán található felirat tanusít. Goya 1805-ben állított ki egy portrét Mardridban a Királyi Művészeti Akadémián, egy évvel azelőtt, hogy lefestette volna a hölgy férjét. Amikor az 1980-as karbantartáskor röntgenfelvétel készült a festményről, váratlanul egy másik portré is felbukkant a látható alatt; éppen hogy kivehető egy szemöldök sötét vonala Doña Isabel állán és egy kabát csíkjai a jobb karján.
Annak ellenére, hogy nagyszerű érzékkel festették, és régóta Goya egyik legjobb portréjaként tartják számon, újabban megkérdőjelezték, hogy valóban a híres spanyol festő kezemunkája lenne.
U.I. Itt Goya titokzatos Pinturas Negras ciklusáról olvashattok, ami felfedi a festő legsötétebb titkait...