Hamupipőke by Franz von Stuck - 1899 - 49,1 x 42,3 cm Hamupipőke by Franz von Stuck - 1899 - 49,1 x 42,3 cm

Hamupipőke

olaj, fa • 49,1 x 42,3 cm
  • Franz von Stuck - February 23, 1863 - August 30, 1928 Franz von Stuck 1899

Franz von Stuck (1863-1928) német festő, szobrász, nyomdász és építész volt, aki főként mitológiai témájú festményeiről volt ismert. Vonzó női aktjai kitűnő példái a korában jellemző szimbolizmusnak. Nagy figyelmet fordított festményei kereteire is, gyakran maga tervezte és készítette el a paneleket, aranyozott faragásokat és feliratokat olyan gonddal, hogy a keretek maguk is szerves részét képezik a műalkotásnak. Habár eleinte népszerű volt, jelentősége önálló művészként élete vége felé egyre inkább feledésbe merült, stílusa régimódinak és relevanciáját vesztettnek tűnt az első világháború borzalmait átélő nemzedék szemében. Ez az 1960-as évek végén változott meg, amikor is a fellendült érdeklődés az Art Nouveau iránt újra a felszínre hozta a művészt.

1899-ben, amikor Stuck ezt a festményt készítette, Hamupipőke (eredeti címén Aschenputtel) története már széles körben ismert volt a német Grimm testvérek, Jacob és Wilhelm nyomán, akik 1812-ben és 1819-ben adták ki népmesegyűjteményüket. Az ő változatuk néhány részletben eltér a ma elterjedt gyerekmesétől: Hamupipőke édesapja nem hal meg, a mostohanővérei pedig levágják a lábujjaikat és a sarkukat, hátha úgy belefér a lábuk az aranycipellőbe. Nincsen tündér keresztanya, Hamupipőke az édesanyja sírjára ültetett fától kap segítséget, amely teljesíti kívánságait. A gyűjtemény második kiadásában (1819) a Grimm fivérek kiegészítették a történetet egy kódával, mely során a mostohanővérek szörnyű büntetést kapnak kegyetlenségükért. 

Mindenesetre ez egy gyönyörű portré! :)

Ui. Ha van kedved, látogasd meg a DailyArt Shopot, ahol megtalálhatók a 2021-es papír naptáraink és noteszeink!

U. ui. Itt találhatsz még egy izgalmas festményt Stucktól — a Lucifert. És ha már Hamupipőkéről van szó, ezen a linken tíz pár gyönyörű cipőt mutatunk a Victoria & Albert Múzeum gyűjteményéből. :-D