Ülő tanulmány egy fiatal emberhez

1895 októberében Párizsban a Galerie Rapp szervezte egy nagy kiállítás egyik szekcióját a Palais des Beaux-Arts-ban, amely egyben az Alois Senefelder által feltalált litográfiának a 100. évfordulóját is jelentette. A litográfiához használt transzfer papír továbbfejlesztője és tökéletesítője a brit festő, Frederick Goulding is részt vett a műsorban. Ő bátorította Sargent-et és más londoni művészeket a közreműködésre, sőt még azt is felajánlotta, hogy ellátja őket anyagokkal és kinyomtatja munkáikat. Sargent ezekben az időkben hat művet készített kőnyomtatással; ő választotta ki a jelen nyomtatványt a párizsi kiállításra, ami novemberben továbbjutott a londoni Rembrandt galériába. Ez a legfejlettebb kompozíció és bemutatja a művész progresszív hangvételét. Az, hogy egy erős fényt alkot, mely az ülő férfi vállaira vetül és halad tovább a szövet néhány redőjén, egy árulkodó módszer, mely megvilágítja Sargent brilliáns bánásmódját a vízfestékkel.

Imádom a litográfia hangulatát!

Ui.: Fiatalemberként Sargent egy bájos nyarat töltött az olasz Capri szigetén. Ott találkozott egy csodálatos lánnyal, Rosina Ferrara-val. Hogy mi történt utána és miért volt ez a románc oly heves, itt megtudjátok. :-D