Gertrude Käsebier
Ma vasárnap van és ezzel a képpel folytatjuk a különleges hónapunkat a Női Művészek Nemzeti Múzeumának gyűjteményéből. : )
Ezen a Gertrude Käsebier által készített fotó portrén, a miniaturista Eulabee Dix egy elegáns, jó módú nőként jelenik meg, semmint dolgozó művészként.
Käsebier portréjának mélysége tapinthatóvá teszi a a szőr muff csillogását, a bársony kabát plüssösségét és a pöttyözött hálós fátyolt lágyságát. Ezek a finom részletek mind Dix sikerességére utalnak. Ahogy az Én című, nagyjából 10 évvel ezelőtt készült önarcképén, Dix most is közvetlenül a nézőre tekint ki, nyugodtan és magabiztosan.
Mikor ez a kép készült, Dix már megszilárdította hírnevét, mint a miniatűrök újraélesztésének úttörő művésze. Valóban, Käsebier ahhoz az illusztris társasághoz tartozott akik nagy kedvelői voltak az általa készített akvarell elefántcsonton portréknak. Dix élete meglehetősen sűrű volt. 1929-ig, a tőzsde bedőléséig rendkívül sikeres korszakot élt meg. Az ezt követő gazdasági depresszió az ő munkásságára is kihatott, hiszen ügyfelei nagy része elvesztette vagyonát. Ugyan át kellet költöznie egy munkás negyedbe, Dix azonban továbbra is extravagánsan öltözködött, mindig kalapban és pálcával járt. Amikor a miniatűrök kimentek a divatból az 1930-as években, Dix előadásokat tartott erről a stílusról. Továbbá alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez és egyre több virágos csendéletet és nagy méretű olaj festményt készített. 1956-ban, 78 évesen, Dix minden ingóságát eladta és Lisszabonba, Portugáliába költözött, azonban 1961-ben visszatért a fiához és a menyéhez az Egyesült Államokba, Woodbury városába. Még abban az évben elhunyt.
u.i.: Vess egy pillantást ránk Instagramon; megosztunk majd néhány lenyűgöző Eulabee miniatúrát. : )