Elefánt

Itō Jakuchū egy japán festő volt az Edo-korszak közepén, abban az időben, amikor Japán elzárta kapuit a külvilág elől. Festményei hagyományos japán témákat dolgoznak fel, különösen csirkéket és más madarakat. De itt valami mást láthatunk!

Egy elefánt előlnézetből festve, kitöltve a teljes keretet. Ez egy merész összetétel, ami a hosszú, keskeny felületnek egy meglepő és váratlan fordulatot kölcsönöz. A háttér tussal való kitöltése kiemeli az elefántot, anélkül, hogy azt kiszínezné. Ez effektív módszer. Feltételezések szerint a taku-hanga („dörzsölő nyomatok”) hatásait alkalmazták a kézzel festett munkára. A stílus egyszerűnek tűnhet, de a világos és sötét tinták aprólékos és átgondolt használatát sugallja. Az olyan pontok, mint a hátsó rész kifejezése, csak három ívelt vonallal absztrakt és elbűvölő.

Az aláírásból és a pecsétből kiderül, hogy a darab Jakuchū stúdiójában készült a XVIII. század második felében. 1728-ban egy valódi elefántot hoztak a nyolcadik sógun, Tokugawa Yoshimune parancsára. Azt mondják az ezt követő évben Nagasaki-ból átsétált Edo-ba. Valószínűleg a 14 éves Jakuchū a saját szemével látta az elefántot Kyoto-ban. Ebben a műben örökíti meg az elefánt emlékét, ahogy saját maga látta. Alkotása nagyon hatásos, úgy tűnik, mintha az elefánt le akarna ugrani a tatami-méretű gasenshi-ről (egy papírtípus amit a tusfestéshez és kalligráfiához használnak).

Boldog Elefántok világnapját; annak, aki tudta, hogy ma van!

Ui.: Itt egy másik elefánt, ez alkalommal egy templomban (és még más érdekes történetek is Velencéből)!

Uui.: Kedves DailyArt felhasználok! Fordítókat keresünk, akik önkéntesként segítenék a DailyArt-jaink fordítását arab nyelvre. Ha anyanyelvi szinten beszélsz arabul és már fordítottál/lektoráltál ezelőtt, az angol tudásod C1/C2 szinten van és szeretnél csatlakozni csapatunkhoz, kérünk titeket vegyétek fel a kapcsolatot velünk: [email protected]