Moritz von Schwind egy XIX. századi osztrák festő és műszaki rajzoló volt. A Macskaszimfónia, amely egyike a legismertebb rajzainak, egy hegedűszólam humoros ábrázolása, ahol hangjegyek helyett macskák mászkálnak a papíron.
A rajzot többen Richard Wagner zenéjére készített karikatúraként értelmezték, azonban ezt a magyarázatot Schwind tagadta. A művet egyik hegedűművész barátjának, Joseph Joachimnak adta ajándékba, amikor Joachimot kinevezték a Berlini Zenei Egyetem igazgatójának. 1869. január 19-én Schwind küldött egy levelet a rajzról készült fotóval együtt Eduard Mörikének. A levélben ez állt:
"Zenésszé váltam, a jövőbeli második felsőfokú muzsikussá. Ki a régi, merev és aszott hangjegyekkel! Idejétmúlt, túlhaladott, felesleges gagyi – nekem egy új, spirituális, élő kifejezésmódra van szükségem úttörő, még el nem képzelt gondolataimnak – legyenek azok hangok, képek vagy ördög tudja, mik – elértem a lehetetlent. Ez a szonáta, amelyet Joachimnak ajánlottam, ez is bizonyítja. Még ő, a hegedű mágusa is elismeri, hogy nem tudja eljátszani! Egészen véletlen, hogy a Joachim és én is a hírneves Fekete Macska Rendjéhez tartozunk, és hogy ez az alig észrevehető alkalom, éppen ez segített hozzá ehhez a hatalmas zenei ugráshoz."
Mai festményünket a Staatliche Kunsthalle Karlsruhe múzeumnak köszönhetjük. :)
Ui. A zene és a képzőművészet már régóta egybefonódnak, egymásból nyernek ihletet. Ezen a linken példákat is találhatsz erre.
Érdekelnének a 2022-es naptárak? Elindult a DailyArt művésznaptárak előértékesítése, itt tudod őket megnézni 25% akciós áron!