Jacques-Louis David
A brüsszeli Királyi Szépművészeti Múzeumnak köszönhetően ma bemutatjuk nektek a világ egyik leghíresebb festményét. Ugyanakkor ez az utolsó remekmű gyűjteményükből, melyet a múzeummal közös hónapunk során mutatunk be. Jó szórakozást :) És boldog Halloweent kívánunk!
Párizs, 1793. június 13., szombat. Este negyed nyolckor, Simone Evrarddal, az áldozat barátnőjével történt rövid szóváltást követően Marie-Anne Charlotte Cordayt beengedték Jean-Paul Marat rue des Cordeliers 30. szám alatt található szobájába. Röviddel ezelőtt vásárolt egy nagy kést egy boltban a Palais-Royal közelében. Gyakorlott módon beledöfte az akkor épp a bőrbetegsége miatti fájdalmait enyhítendő a fürdőkádban tartózkodó politikus és publicista mellkasába. Az arisztokrata Charlotte Corday buzgó caeni royalista volt, aki a fejébe vette, hogy megszabadítja a világot az agitátor Marat-tól. A gyilkosság után azonnal letartóztatták, gyorsított tárgyalást követően halálra ítélték és guillotine által kivégezték. 1789 szeptembere óta Marat a L’ami du peuple című újságot adta ki, és nagyon népszerű volt. A lap keményvonalas és könyörtelen elveket követett. A merényletben rejlő politikai propaganda lehetősége nem maradt észrevétlen, a Nemzeti Konvent felkérte Jacques-Louis Davidot hogy örökítse meg Marat-t a vásznon. David abban az időben nemcsak a legjelentősebb francia művész, hanem Marat közeli barátja, a forradalmi tanács tagja és a Jakobinus klub elnöke is volt. A Konvent tagjaként mindketten XVI. Lajos halálbüntetése mellett szavaztak. Egy neoklasszicista művésztől a klasszikus ókorra és a Római Köztársaság polgári erényeire utaló témákat és jeleneteket várunk. Azonban semmi sem áll ennél távolabb az igazságtól ezesetben. David egy kortárs témát kortárs környezetbe helyezett. „Úgy gondoltam, hogy érdekes lenne úgy bemutatni őt, ahogy rátaláltam, amint az emberek boldogságáért és jólétéért ír” – mondta David. És bár a klasszikus hőst aktualizálta, elkerülte a sablonosságot. Ez az oka annak, hogy David a felismerhetőséget és a „kézzelfoghatóságot” a tárgyra, Jean-Paul Marat-ra korlátozta, és arra, ami őt hőssé tette. Nincs nappali, merénylő, barát – férfi vagy nő – amely a témát a mindennapi valóságba helyezné. Nincs ruha, hogy a jelenetet elhelyezzük az időben: Marat meztelen. Forradalmi tevékenységének (íróeszközök), önzetlenségének és közéleti szellemiségének (levelek), szenvedésének (a fürdő), és hősi halálának (a vérfoltos kés) néhány töredéke ábrázolja Marat-t, a nemeslelkű hőst, aki kész feláldozni életét a forradalmi eszméiért.
Szöveg: Frederik Leen © Királyi Szépművészeti Múzeum, Brüsszel
Ui. Mi köze a francia forradalomnak a Coldplayhez? Kattintsatok ide, ha szeretnétek megtudni. :)
Uui. Nézzétek meg itt a DailyArt Prints-eket. :)