Johannes Vermeer
Johannes Vermeer 1653-1654 körül festette a Diana és a nimfák című képet, közvetlenül azután, hogy belépett a delfti festőcéhbe. A jelenet nyugalmas, üdítő légkört sugároz. Öt nő gyűlt össze egy erdei tisztáson, mindegyikük a gondolataiba merülve. Középen Diana ül, felismerhető a fején lévő jellegzetes félholdról. A térdelő nő gondosan mossa Diana lábát, bal oldalt egy kutya figyeli őket. A Diana mellett álló piros blúzos nő a lábát dörzsöli. A háttérben álló, fekete ruhás nő a földet bámulja. Az ötödik nő balra, háttal áll nekünk. Bár a festmény témája, a képsíkot kitöltő nagyméretű alakok, és a meleg színvilág mind eltér Vermeer későbbi enteriőrjeitől – visszafogott, álmodozó hangulata mégis hasonló hatást kelt.
Diana a római mitológiában Jupiter és Latona lánya, Apollo ikertestvére. Ő a szűzies és fiatalos holdistennő, valamint a vadászat istennője. Általában a szabad természetben ábrázolják, hűséges nimfái kíséretében. A festők gyakran megörökítették a vadász Aktaión történetét, aki véletlenül a fürdőző Dianára és nimfáira bukkan. Hogy megbüntesse a férfit, amiért ránézett, az istennő szarvassá változtatja őt – Aktaiónt végül saját kutyái ölik meg. Egy másik népszerű történet arról szól, hogy Diana egyik nimfája, Kallisztó teherbe esett Jupitertől. Az erényes Diana azzal bünteti a nimfát, hogy medvévé változtatja. Vermeernél nem találkozunk ilyen erőszakos, felkavaró jelenetekkel. Az itt ábrázolt nők csupán megpihennek egy pillanatra.
A mai festményt a hágai Mauritshuisnak köszönhetően mutatjuk be.
Közeleg a karácsony, de még mindig van időnk képeslapokat küldeni a családnak és a barátoknak! Tekintsd meg 15 karácsonyi képeslapból álló válogatásunkat (borítékkal), mely készen áll arra, hogy elküld szeretteidnek, és elérhető a DailyArt Áruházban.
Ui.: Íme, 5 dolog, amit Johannes Vermeerről tudnod kell! Ha pedig szeretnéd közelebbről megismerni Vermeer legérdekesebb alkotásait, olvasd el A festőművészet című allegorikus festménye történetét, és további cikkekeinket is alább!