Domenico Ghirlandaio firenzei születésű olasz reneszánsz festő volt. Nagy és hatékony műhelyt vezetett, és a híres Michelangelo az egyik tanítványa volt.
Botticellihez hasonlóan Ghirlandaio nőábrázolásaiban is keveredik az idealista díszítés és az egységes dekoratív téma, tükrözve a korszakban a középosztály portréfestészet iránti növekvő érdeklődését és az élethű ábrázolás iránti preferenciát. A művésznek a formajátékra és a színek finomságára fordított részletes figyelme a kompozíciós rendre, mint esztétikai eszményre való törekvésről árulkodik. Ez a megközelítés a korabeli művészet szélesebb körű humanista mozgalmához igazodik.
A műalkotás a Quattrocento portréfestészetet példázza, a figurát háromnegyedes testtartásban helyezi el egy jellegtelen háttér előtt, ami általános gyakorlat volt a tájképek háttérként való alkalmazása előtt. A portré, amely közvetlenül a vállak alatt végződik, kerüli a bonyolult részleteket a naturalisztikusabb ábrázolás javára, megtestesítve a művész azon szándékát, hogy "megörökítse a valóságot".
Ha többet szeretnél megtudni Ghirlandaióról és más reneszánsz mesterekről, nézd meg "A reneszánsz Firenze művészete" online kurzusunkat! :)
Ui.: Tanfolyamunk befejezése után tesztelheted tudásodat kvízünkben! Ki tudod találni ezeket a reneszánsz festőket?