A Lovag, a Halál és az Ördög

Albrecht Dürer A Lovag, a Halál és az Ördög című alkotása az 1513-14-ben készített Meisterstiche ("Mesteri metszetek") nevű, három nagyméretű metszetből álló sorozatának része. A csoport másik két tagja a híres Melankólia I és a Szent Jeromos dolgozószobájában. Bár nem alkotnak hagyományos trilógiát, a metszetek szorosan összefüggnek és kiegészítik egymást, mindegyikük egyet jelképez a középkori skolasztikus erény három aspektusából: teológiai, intellektuális és erkölcsi.

A mű "keresztény lovagjának" ötlete talán a kiemelkedő reneszánsz humanista, Rotterdami Erasmus 1504-ben kiadott, Kézikönyv Krisztus katonájának című művéből származhat. Ebben Erasmus meghagyja, hogy bár az erény útja rögös és ellenséggel teli lehet – amely alatt a test, az ördög és a világ csábításait érti –, a jó kereszténynek ki kell tartania: "Minden rémséget és fantomot, amely rád tör, mintha már Hádész gyomrában sínylődnél, végy semmibe, ahogy Vergilius Aeneasa is tette... Ne nézz vissza!"

A metszeten Dürer a Lovagot egy sötét, északi völgyben ábrázolja lóháton, ahogy kitartóan folytatja útját, semmibe véve a fakó lovon ülő, és memento moriként óraüveget tartó Halál, és az őt gyalog követő, groteszk, malacorrú Ördög alakját. A hősi lovas alakok ábrázolásának hagyományait követve, amelyekkel Dürer Itáliában ismerkedett meg, a Lovag a rendíthetetlen erkölcsi erény megtestesítője, aki mindvégig hű marad küldetéséhez, és nem tántorítják el a körülötte ólálkodó, zordon lények.

Ui.: Észrevetted a kis gyíkot a metszeten? Dürer gyakran ábrázolt mindenféle érdekes élőlényeket a művein. Ezen a linken hét varázslatos düreri állattal ismerkedhetsz meg.