Akseli Gallen-Kallela
Akseli Gallen-Kallela Finnország első számú legnagyobb festője, mindmáig az egyetlen, aki még életében világhírnévre tett szert. Ő volt a finn kulturális megújulás egyik vezéralakja 1917-ben, amikor az ország küzdött az Oroszországtól való függetlenségéért.
Hazájának tájai egész életművében kulcsmotívumként futnak végig, a finn kulturális öntudatnak ugyanolyan jelképévé válva, mint a Kalevala mítosza vagy az oly nagy becsben tartott népi szokásaik.
Gallen-Kallela 1892 nyarán járt a Paanajärvi-tó mellett, mikor Finnország szívében keresett szállást. Itt festette meg első "tiszta" tájképeit, amelyeken nem szerepel emberalak, ezzel kifejezve a természet nevelte finn néplélek esszenciáját. Mai képünket a gyökerei után kutatva alkotta meg. A harkály alakjában Gallen-Kallela egy allegorikus réteggel ruházta fel a művet: egy magányos ember kiáltását szimbolizálja. Emellett azonban a motívumnak létezik egy politikailag töltöttebb értelmezése is: jelképezheti az orosz elnyomás alól szabadulni próbáló Finnországot, egyedül maradva az önkény elleni küzdelemben. Gallen-Kallela először egy gouache változatot készített, de mivel nem volt megelégedve vele, darabokra tépte. Miután azonban a felesége a következő télen összegyűjtötte és összeragasztotta a kép darabjait egy vásznon, megenyhült az alkotás iránt. Ekkor kezdett el dolgozni a jelenlegi olajfestékkel készült változaton, az eredetivel megegyező, impozáns méretekben, amelyet 1894-ben fejezett be.
Ui.: Egy kis pihenésre vágysz a nehéz hétfői kezdés után? Ezek az állatos képek biztosan ellazítanak majd!