Mára egy speciálisan a hétfők hangulatához illő festményt választottunk – egy kellemes, megnyugtató tájképet.
Nicolas Poussin az 1640-es évek végén és 1650-es évek elején, érett időszakának csúcsán művészetének fókuszát a történelmi narratívákról a tájképfestészetre helyezte. A Nyugodalmas táj nem egy konkrét történést ábrázol, hanem a derűs béke megelevenedett képét adja át. A festmény rendezett kompozíciója és tiszta, aranyszínű fényei jelentősen hozzájárulnak a nyugalom érzéséhez, mialatt a ragyogó, gyöngyházas színek és kiegyensúlyozott ecsetvonások a természetet mint jóakaratú urat festik le. Poussin barátjával, a szintén tájképfestő Claude Lorrainnel többször indult útnak Róma környékén, hogy vázlatokat készítsen. Ez magyarázhatja a bárányfelhős ég és a legelő kecskék érezhetően friss megfigyeléseken alapuló motívumait.
Poussin egy társat is készített a festményéhez, melynek címe: Viharos táj. A mű ma egy roueni múzeumban tekinthető meg. A két, ellentétes időjárási viszonyoktól dominált tájkép együtt jelképezi a természet és az emberiség folyamatosan változó, kiszámíthatatlan kapcsolatrendszerét. A békés és a viharos tájak egymás mellé állítása a természet kettősségét testesíti meg, megragadva annak mind nyugodalmas, mind háborgó arcát.
Ui.: Ha Te is rajongsz a nagy klasszikus alkotásokért, figyelmedbe ajánljuk "A legnagyobb mesterművek" témájú, 50 képeslapot tartalmazó szettünket. :)
Uui.: Ha Neked sincs ma kedved dolgozni, itt egy lehetőség, hogy tarts egy kicsi szünetet művtöris kvízeinkkel: Találd el a görög mítoszt és Találd el a művészeti stílust!