1862-ben ezen a napon született a svéd művész és médium Hilma af Klint, akinek festményeit a nyugati kánon első absztrakt alkotásai között tartjuk számon!
Af Klint tanulmányozta mind a teozófiát, mint a rózsakeresztesek tanait, és kitárta tudatát, úgy tartván, hogy "a mélyebb, spirituális valóság megismerése az intuícióra, a meditációra és az emberi tudat levetkőzésének egyéb módszereire való intenzív fókuszálással válik lehetővé." Munkássága összeköti mindennapi valóságunkat a kozmikussal, miközben olyan témákat jár körül, mint a gyermek-, fiatal- és felnőttkor, az őskáosz, a szerelmi vágy, az evolúció, az általa elképzelt szentély és a tudás fája. Ezen témákon keresztül hozzáférhetünk a transzcendens lényeghez, és megnyílhat tudatunk a spirituális sík kozmikus tapasztalatai felé.
Af Klint életművét unokaöccsére bízta, akinek meghagyta, hogy legkorábban 20 évvel 1944-ben bekövetkezett halála után nyissa fel az absztrakt festményeket tartozó ládáit. Ironikus módon 1970-ben az egész életművet felajánlották a stockholmi Moderna Museet számára – a múzeumnak, amely ma helyet ad neki! –, az azonban visszautasította a műveket!
Ez a festmény felbukkan a remekművektől roskadozó 2025-ös asztali naptárunkban is!
Ui.: Ez a festmény egy hatalmas, elképesztően nagyszabású sorozat része, amely az emberi érzelmek evolúcióját írja le. Ezen a linken még jobban belemerülhetsz Hilma af Klint Tíz legnagyobb című sorozatába!