Júlia és a dajka by Joseph Mallord William Turner - 1836 - 88 x 121 cm Júlia és a dajka by Joseph Mallord William Turner - 1836 - 88 x 121 cm

Júlia és a dajka

olaj vásznon • 88 x 121 cm
  • Joseph Mallord William Turner - 1775 - December 19, 1851 Joseph Mallord William Turner 1836

Mai festményünkön Joseph Mallord William Turner Velence főterét (a Piazza San Marcót) és annak keleti látványosságait mutatja be egy átfogó városi tájképen, amelyet a Procuratie Nuove (Új Prokurátus) nyugati vége felől, nagyjából a Hotel Europa tetejéről láthatunk, ahol a festő megszállt. A kompozíció középpontjába a Campanilét (Harangtornyot) és a Szent Márk-székesegyházat helyezte; a torony vörös téglái élesen elütnek a bazilika természetellenesen fehér, szinte másvilági érzést keltő kupoláitól. Jobbra a dózsepalota felső szintje látszik, amelyet Turner kissé lekicsinyített a kompozícióban. A tőle még inkább jobbra látható, karcsú kupolájú épület a Zecca (Pénzverde), amely fölött csak két függőleges ecsetvonás idézi meg a Piazzettán található két ikonikus oszlopot, Szent Teodor emberalakos és Szent Márk evangélista oroszlános oszlopát. A csónakokkal teli Riva degli Schiavoni rakpartja folytatódik a láthatáron túl, és az Andrea Palladio tervei alapjábn épült San Giorgio Maggiore templomhoz közeli nagyobb hajók fölött tűzijáték világítja meg az égboltot.

A lenti piazzán karneválozók csoportjai állják körbe a zenészeket, a bábjátékosokat és a Florian kávézó melletti tűzijátékot. Az éjjeli jelenetben felvillanó fények bevilágítják a teret, megidézve az esti ünneplés és szórakozás kissé drámai hangulatát. Néhány kutató elmélete szerint Turner ezekkel az effektusokkal akart párhuzamot vonni Velence korábbi, az osztrákok uralma alatti dicsősége és korának Londonja között. Mivel a mű címe Shakespeare Rómeó és Júliájára utal, a Piazzán ünneplő tömeg talán a Capulet család álarcosbálját jeleníti meg. A fiatal John Ruskin (1819-1900), a későbbi nagy műkritikus, megvédte Turner művészi döntéseit a kritikusokkal szemben, akik szemére hányták vélt pontatlanságait a velencei tájképben. Végső soron persze a mű magáért beszél: ránézve megbizonyosodhatunk Turner mesteri hangulatteremtő képességéről és dinamikus perspektívájáról, és ámulattal csodálhatjuk a nagy festő kései korszakának egyik legmegigézőbb festményét.

Ui.: J. M. W. Turner a romantika korának egyik legfontosabb festője volt, akinek műveit minden műbarátnak érdemes megismernie! Ezen a linken tíz festmény segítségével mutatjuk be Turner művészetét.