Túl ritkán kerülnek elő az ókori görögök és rómaiak a DailyArtban. Nagy hiba! Nézz csak rá erre a csodás csészére!
A külix (kylix, ivócsésze) belseje Bellerophón és a Khimaira (vagy Kiméra, egy tüzet okádó, oroszlántestű, kígyófarkú lény, amelynek a hátából egy kecskefej nő ki) harcának egy mozgalmas jelenetét mutatja be. A hérósz jobb kezében szárnyas hátasa, a szörny előtt harciasan felágaskodó Pégaszosz kantárát tartja. Alakját térdelő pózban látjuk: ez az archaikus görög művészetnek (kb. i. e. 700-480) egy jellemző fogása volt, amellyel a gyors mozgásokat érzékeltették. A külső fél három díszes frízből áll, amelyek körbefutnak a csésze alsó felén: egy sor dupla szirmú gránátalmavirág; egy sor felfelé álló nyelv, amelyeket váltakozva feketével és lilával festettek meg; és egy harmadik sor széles, felfele futó sugarakkal. A fogantyúk alapjától vízszintes palmetták állnak ki.
Az ehhez hasonló, kiszélesedő talpon álló ivócsészék jellemzőek voltak a Spártát körülvevő Lakonia vidékére. A mai külixet készítő mestert a Boreaszok-festőként azonosították, ő vezette Spárta legnagyobb fazekasműhelyét i. e. 575 és 550 között. Valódi nevét, a legtöbb görög vázafestő társáéval egyetemben, homály fedi, műveit kizárólag jellemző stílusáról ismerjük fel, főként azzól, ahogy az alakokat ábrázolta, és ahogy gránátalmafrízzel keretezte az edények belső felének jeleneteit. A Boreaszok-festő nevet egy tondójáról (kör alakú művéről) kapta, amely a boreaszokat, az Északi szél, Boreasz fiait ábrázolja.
Ui.: 2025 pégaszoszi gyorsasággal közeledik! Megrendelted már gyönyörű 2025-ös naptárainkat, telis-tele a legnagyobb remekművekkel?
Uui.: A görög fazekasművészet híres az egyedi, összetéveszthetetlen stílusáról. Ezen a linken a görög sötét kor edényeiből mutatunk szemelvényeket!