Tűz Rómában, Kr.u. 64 július 18-án by Hubert Robert - 1785 - 76 × 93 cm Tűz Rómában, Kr.u. 64 július 18-án by Hubert Robert - 1785 - 76 × 93 cm

Tűz Rómában, Kr.u. 64 július 18-án

olaj vásznon • 76 × 93 cm
  • Hubert Robert - 22 May 1733 - 15 April 1808 Hubert Robert 1785

Amikor Hubert Robert 1785-ben kiállította ezt a festményt a Párizsi Szalonban, művét széleskörű elismerés fogadta; Diderot is lelkesen dicsérte. Ez a reakció nem volt meglepő, mivel a festmény egyrészt megszilárdította Robert esztétikai elképzeléseit, másrészt a korszak "fenséges” iránti vonzalmával is egybecsengett.

Robert művészi pályája a Rómában töltött idő alatt alakult ki, ahol 1754 és 1765 között élt. Ott tájképfestőből az építészeti jelenetek elismert festőjévé vált, amiért a Robert des ruines (A romok Robertje) becenevet kapta.

A Kr. u. 64-ben lezajlott római nagy tűzvész ábrázolásának választása lehetőséget adott Robertnek arra, hogy az építészeti ábrázolás iránti szenvedélyét ötvözze a korszak fennkölt ízlésével - ez a stílus mély, gyakran fenséges érzelmeket keltett. Ez a nagy katasztrófa összesen kilenc napig tartott, és a tűzvész nyomán Róma 71%-a elpusztult (14 kerületből 10).

Tacitus és a későbbi keresztény hagyomány szerint Néró császár a városban élő keresztény közösséget tette felelőssé a pusztításért, és ezzel megindította a birodalom első keresztényüldözését. Más korabeli történészek Néró hozzá nem értését okolták, de a történészek ma már általánosan egyetértenek abban, hogy Róma olyan sűrűn lakott volt, hogy a tűzvész elkerülhetetlenné vált.

De térjünk vissza a festményhez. A Tűz Rómában egy drámai háttérvilágítás köré épül, amely egységesíti a kompozíciót, és többet mutat be, mint egy puszta történelmi eseményt. A mű két kolosszális erő - a történelem és a természet - összecsapását közvetíti, amit a méretarányok különbsége szimbolizál. E feszültségen keresztül Róma egyszerre dicsőül és pusztul el.

Ebben a kompozícióban Robert a templomok homlokzatainak és boltíveinek rá jellemző szókincsét alkalmazza, hatalmas keretet teremtve az emberi drámának a szélesebb történelmi narratíván belül. Az a döntés, hogy kizárólag a tűz elől menekülő női alakokra összpontosít, fokozza a jelenet érzelmi intenzitását, míg a középpontba helyezett ókori szobor, amely egy gyermekét a lépcsőn lefelé vezető anya fölött helyezkedik el, szimbolikusan tükrözi a két birodalom: az ókori és a modern, az isteni és a földi együttélését.

Ui: Ha a nyugati művészet időtlen klasszikusainak rajongója vagy, ne hagyd ki a "Nagy mesterművek" - 50 képeslap készletünket! Az 50 ikonikus festményt tartalmazó készlet tökéletes ajándék másnak vagy magadnak. Nézd meg a DailyArt Shopban!

Uui.: Hubert Robertet lenyűgözték a romok. Fedezd fel a "romok Robertjának" rejtelmes festményeit.