Virágcsokor vázában

Gustave Courbet, aki korábban csak néhány virágképet festett (és inkább botrányos festményeiről volt híres, amik meztelen nőket ábrázoltak), 1862-ben, egy nyugat-franciaországi tartózkodása során lelkesen felkarolta a virágok festésének műfaját. Courbet eredetileg egy rövid, kéthetes látogatást tervezett barátjánál, Étienne Baudry-nál, aki szenvedélyes kertész volt, de végül közel egy évig maradt Baudry kastélyában. Vendéglátója bátorítására Courbet belevetette magát a virágfestészetbe, és Baudry kiterjedt kertjeiből, üvegházaiból és botanikai könyvtárából merített ihletet. Ez idő alatt mintegy 20 virágfestményt készített, és humorosan azt írta egy barátjának: „Pénzt verek a virágokból”.

Courbet már 1847-ben Hollandiában szerzett tapasztalatai révén megismerkedett a holland virágfestészettel, és ez a hatás nyilvánvalóan érződik munkáin. A holland mesterekhez hasonlóan Courbet is gyakran kombinálta a különböző évszakokban nyíló virágokat - liliom, rózsa, kardvirág, viola, őszirózsa, hajnalka, pipacs - és még sok más virágot. Jellemzően kerülve az allegóriát, Courbet talán a holland hagyományt követte, amikor az időleges virágokat az élet és a boldogság múlandóságának szimbolizálására használta.

Ez a rendkívüli műalkotás a "Virágok a művészetben" képeslap gyűjteményünkben szerepel. :)

Ui.: Gustave Courbet a művészettörténet egyik legbotrányosabb művét alkotta meg! Kitalálod, melyik az?