A grunwaldi ütközet

Ez a legismertebb festmény Lengyelországban.

A grunwaldi ütközet az egyesült lengyel, litván és ruszin csapatok csatájának utolsó szakaszát mutatja be, amelyet nyugat-európai lovagok, valamint az őket támogató Német Lovagrend ellen vívtak 1410. július 15-én Grunwald határában - természetesen Lengyelország nyert.

A középkori Európa egyik legnagyobb csatájaként tartják számon, Lengyelország történelmének legjelentősebb eseményei közé tartozik. A lengyel haderő diadala következtében a Német Lovagrend poroszországi hatalma megtört. Matejko számára, aki történelmi témájú műveiről ismert, és aki saját művészetét a nemzeti identitás megteremtésének és megőrzésének létfontosságú eszközének tekintette a megosztottság időszakában, ez a téma a kortársai felé történő üzenet közvetítésének eszköze volt. A mű születésének idejében Lengyelország két részre volt osztva, egyik porosz uralom alatt volt, és itt Otto von Bismarck kancellár erőszakos németesítési politikát folytatott. Az ország másik fele pedig orosz uralom alatt volt, akik hasonlóan erőszakos módon oroszosították és nyomták el a lakosságot, különösen a januári felkelés után.

Matejko a kompozíciót úgy álmodta meg, hogy a néző a viharos csata kellős közepén érezze magát. Középen Vytautas litván nagyherceg látható vörös ruhában, diadalittasan égnek emelt kezekkel. Mivel alakja kiemelt helyet foglal el a kompozícióban, sokan tévesen II. Ulászló lengyel királynak (Władysław Jagiełło) gondolják. Vytautas felismerését a fejét díszítő zárt fejedelmi süveg segíti. II. Ulászló lengyel király hátrébb, a festmény jobb felső sarkában látható, ezüstös páncélú lovon ül, testőrei veszik körül. Az a döntése, hogy nem vesz részt a csatában, szembement az akkori szokásokkal, ám lehetővé tette számára, hogy a sikerhez vezető stratégián dolgozzon. Az előtérben Ulrich von Jungingen, a Német Lovagrend nagymesterének sorsa bontakozik ki előttünk, gyalogosok támadása ellen védekezik. Egyikük különösen feltűnő öltözéket, hóhér ruhát visel, miközben a kezében tartja Szent Mór lándzsáját, a lengyel királyi hatalom egyik legkiemelkedőbb jelképét, azt az ereklyét, amelyet III. Ottó a gnieznói kongresszuson adományozott I. Boleszlávnak. A jelenetnek fontos mondanivalója van, célja, hogy felébressze a reményt, hogy Lengyelország ellenségei megtörhetőek és legyőzhetőek. A Német Lovagrend III. Ottó eszméinek és politikájának az elárulására is utal a jelenet, aki egykor szövetségest látott a lengyel uralkodóban. A kép jobb oldalán Cserni Száva (Zawisza Czarny) látható kék köpönyeggel, amint lándzsájával támad; gyakran a középkori lovagi eszmények megtestesítőjeként tartják számon. Sok alak olyan lovagot ábrázol, akik valóban a grunwaldi mezőkön harcoltak.

Mivel óriási és nagyon részletgazdag, javasoljuk, hogy teljes képernyőn nézd, hogy az összes részletet felfedezhesd! :)