Zsidó asszony narancsokkal

Aleksander Gierymski lengyel festő saját életművében csak néhány festményével volt őszintén megelégedve, ezek közül is kiemelkedik a Zsidó asszony narancsokkal. Annak ellenére, hogy erősen kritikus volt saját műveivel szemben, ritka elégedettséggel írt róla barátjának, Prosper Dziekońskinak levelében:

"A Zsidó asszony… lehet a legjobb festményem (…), ördögien élénk és színes. Lehet, hogy túlzok – de mindenesetre, ha valaha is visszatérek a komoly festészethez, nagy és közepes méretű alakokat festek – számomra már nincs több tájkép."

A festmény lehengerlő realizmusa ámulatba ejtő, a nő arcának részletgazdag kidolgozottsága megrendítő, kimerültséget, beletörődést és a szegénység terhét tükrözi. Gierymski ritkán vállalkozott portrékészítére, így a Zsidó asszony narancsokkal kivételes alkotás volt korabeli városképei között, ahol az alakok gyakran másodlagos szerepet kaptak. Különösen feltűnő a festő azon képessége, hogy megragadja a modell nyers érzelmeit. Akkoriban ő maga is anyagi nehézségekkel küszködött, és úgy érezte, meg nem értik hazájában. Varsó művészi körei bírálták, amiért hétköznapi témákat ábrázolt, ahelyett, hogy a történelemből merített volna ihletet.

Kötelességünknek érezzük megemlíteni a Zsidó asszony narancsokkal viharos történelmét. A Varsói Nemzeti Múzeum 1928-ban vásárolta meg a festményt, amelyet a második világháború kitörésekor a múzeum raktárában rejtettek el. A varsói felkelés idején Stanisław Lorentz múzeumigazgató még látta a műalkotásokat tartalmazó tárolóládákat, ám mire 1945 januárjában visszatért a romvárosba, a festmény eltűnt, a háború alatt Lengyelországból zsákmányolt félmillió remekművel együtt. Bár örökre elveszettnek hitték, 2010-ben váratlanul újra előkerült a Hamburghoz közeli Buxtehude-i aukciósházban. A Varsói Nemzeti Múzeum gyűjteményéből származó háború előtti fényképek alapján azonosították, és a lengyel Kulturális és Nemzeti Örökség Minisztériuma erőfeszítéseinek köszönhetően visszakapták. Hosszas restaurálási folyamatot követően a Zsidó asszony narancsokkal visszakerült a Varsói Nemzeti Múzeumba, ahol továbbra is a 19. századi galéria egyik fénypontja.