Az 1800-ban született Piotr Michałowski a lengyel romantikus festők első nemzedékéhez tartozott –akiknek a fiatalkorukat a napóleoni háborúk viharos eseményei formálták. Ezeknek az élmények köszönhetően megízlelhették a szabadságot egy röpke pillanatra, és mély csodálat ébredt bennük Napóleon iránt, aki a független Lengyelország reményét jelképezte. Idővel a napóleoni hadjáratok központi témává váltak Michałowski munkásságában, tükrözve mind a személyes vonzalmat a korszak iránt, mind pedig a nemzeti lelkületet.
A festmény Napóleont egy nyugtalan, fehér lovat megülve ábrázolja, a lovas tüzérek ezredesének zöld egyenruhájában, a fején fekete trikornnal, vállán jellegzetes szürke kabátjával. A mű ideológiai üzenete a napóleoni legendát erősíti, hangsúlyozva azt a tiszteletet, amellyel katonái néztek fel rá. A császár tekintete lefelé és balra irányul – arra, ahol a kompozíció más változataiban gránátosok állnak, és csodálattal nézik őt.
Michałowski palettája a szürkés okker visszafogott árnyalataira és a hideg kékes tónusokra épül, a fehér domináns, mégis erősen árnyalt felhasználásával. A finom színárnyalatok élénkítik a kompozíciót, míg a tónusok finom keveredése és a fény és árnyék villódzó összjátéka a festmény dinamikusságát hangsúlyozza ki.